“Az önismeret a tévhittel ellentétben, nem az, hogy mit tudunk, hiszünk, gondolunk magunkról általában a mindennapokban. Nem egyenlő racionális ismereteinkkel, emlékeinkkel felnőtté válásunkról, hiszen ezeket vagy a felejtés homálya takarja, vagy éppen az eltelt idő szépíti meg. Az önismeret nem csupán ránk vonatkozó adatok, tények halmaza, hanem egy belső lelki, tanulási folyamat eredménye, amelynek során önmagunkat tárjuk fel. Számba vesszük saját személyiségünk mozgatórugóit, fejlődésünk állomásait. Megismerjük, átéljük testi érzeteinket, érzelmeinket, bevalljuk legtitkosabb gondolatainkat, és el is fogadjuk ezeket. A mély átélés és elfogadás segít abban, hogy őszintén örülni tudjunk pozitív tulajdonságainknak, esetleg “negatív” vonásaink pedig ne tűnjenek szégyellni való gyarlóságoknak, hanem beláthassuk, hogy megfelelően kezelve rengeteg energiát szabadítanak fel bennünk, és segítségünkre lehetnek az életben.”

Forrás: L. Stipkovits Erika - KÖZELEBB ÖNMAGUNKHOZ - Az önismeret útján a teljesebb életig